Stracciatella-s almás csirke gnocchival

A stracciatella - a gnocchi nagy barátja. Nno, nem a fehér, semmilyen ízű krém apró fekete csokidarabkákkal. Merthogy 3 féle stracciatella van (a wiki szerint), amiket véletlenül sem érdemes összekeverni tálaláskor:

1. tojásleves parmezánnal és szerecsendió-alaphangú fűszerezéssel, de nem "rántott" levesben főzzük a tojást, hanem húsléalapban. Szép lehet... :)

2. vaníliafagyi csokireszelvényekkel (na jó, ennél bonyolultabb minden bizonnyal)

3. a sajt: hazailag leegyszerűsítve tejszínes mozzarella.

Ugyanis a gnocchit eredetileg a 3. kategóriás stracciatellához passzintanák csizmaország lakói, mi magyarok azonban nehogymá' ne tegyünk húst hozzá, az már hogy lenne vasárnapi ebéd?! :D

Jó, nem drasztikus a történet, csak csirkemell, és sok alma....

 

Hozzávalók:

- 50 dkg csirkemell 

- 2 sonkahagyma

- 4 ek olaj

- só, őrölt bors

- 4 alma

- 2 dl tejszín

- 20 dkg mozzarella

- csipet morzsolt menta

- 1 húsleveskocka (most: Maggi petrezselymes húsleveskocája, ami brutál sárgító - nem is értem...)

Elkészítés:

1. a húsokat csíkokra/apró kockákra daraboljuk. A hagymákat nagylyukú reszelőn lereszeljük. Az almákat meghámozzuk és nyolc darabba vágjuk.

2. a húst és a hagymát az olajon megpirítjuk - a húsnak kéreg kell, de a hagymára vigyázzunk, mert ha megég, keserű lesz. Felöntjük 2 dl vízzel, hozzáadjuk a leveskockát, borsozzuk. A só majd csak az utóízesítéshez kell a végén...

3. egy jénai/jól záródó tetejű, nem leégős aljú egyéb edényben puhára főzzük a húst. A vizet pótolgatni kell közben.

4. közben lereszeljük a mozzarellát, és amikor a hús majdnem kész (ez a kedvenc kifejezésem: honnan a rákból tudjam, mikor van "majdnem kész" - ez kétállapotú dolog: kész vagy sem :) - no de, ha már omlik a hús, de még nem elég puha, kb. 10 perc kell a kész állapotig), öntsük bele a tejszínt és a reszelt sajtot fokozatosan adagoljuk hozzá, folyamatosan kevergetve. Az almaszeleteket is ekkor tegyük bele, vízzel pótoljuk, ha nagyon nem fed be mindent a szósz. Még az alma is ad hozzá, és úgy lesz a jó.

5. ha a hús megpuhult, utánsózunk, mentázunk.

Gnocchival tálaljuk. A Degenfeld Muscat Lunel-lel még úgy is hatalmasat szólt, hogy a nagy kapkodásban a szószba nem tettem a borból :).