A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minestrone. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minestrone. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 24.

Nemrendesleves - kerti zöldek egy rakáson

Döbbenet. Míg én állati büszkén tettem az asztalra a vasárnapi vendéglátásnál a zöldséglevest, mondván, hogy MINDEN a (z azóta ősziesített) kertünkből van, azt hiszem, barátaink gyermekeinél én örök életre elvágtam magam, és azonosítottak a "néni, aki egy rendes levest sem tud főzni" sztereotípiával :(. Pedig a paszternákot nem is kockázva tettem bele, hanem a sonkahagymával karöltve krémalapot csináltam, és a vajon (!) párolt zöldségeket ezzel a krémalappal és vízzel öntöttem fel. Finoman (!) szólva nem ment át. Az egyik a látványtól elfutott, a másik betyárbecsülettel evett-turkált-válogatott-meghagyott. Teljes kudarc... :(
Még az a szerencse, hogy legalább a saját kölkök degeszre tömték magukat, valahogy társaságban mindig összeszedik magukat.

Próbáltam rendet rakni a tányérban, de így is nemrendesleves lenne, azt hiszem :)
Hozzávalók:

Krémalaphoz:
- 3 szál paszternák
- 4 sonkahagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 2 ek tejföl
- só

Leveshez:
- 2 marék zöldbab
- 2 marék zöldborsó
- 2 marék felkockázott sárgarépa
- 1 marék kukorica
- 2 sonkahagyma vastagabb szeletekre vágva
- 1 ek vaj
- só, bors
- tárkony

Elkészítés:

1. a krémalapot úgy készítjük el, hogy az összetevőit felkockázva annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzzük, majd leturmixoljuk.

2. a többi zöldséget a vajon megpároljuk kevés víz hozzáadásával. Amikor puhulni kezdenek, hozzáadjuk a krémalapot + 2x annyi vizet. Sóval, őrölt borssal, tárkonnyal ízesítjük.

3. ha nem találtatik eléggé tartalmasnak, kevés (max. 2 maroknyi) tésztával gazdagíthatjuk.


Tipp: 1-2 tetszőlegesen választott húsleveskocka is elbillentheti a tartalmasabb irányba, illetve sonkachips vagy crouton jól vegyül vele.

2011. szeptember 22.

Minestrone i gnocchi

Amíg ilyen szép indián nyarunk van, sok-sok hasznos kerti munkával, komoly harci feladat a leveskérdés megoldása. Mert levest kell enni - folyadék- és ásványianyag-pótlás rulez, és megeszik a Manók a zöldségeket benne válogatás nélkül. Nekem meg azért jó, mert tartalmas, és bizony az üres levestől meg a párizsitól - hogy egy földimet idézzem: "csak rídogálni lehet" :).

Házikedvencek: borsó, répa, sonkahagyma, pasztinák és zöldbab


Alap gyanánt megteszi bármilyen húsleves vagy csontlé, ami kimaradt a hétvégéről, hűtőben, fagyasztóban szűkebb időkre elmentve. Nagyon extrém esetben húsleveskockát is segítségül lehet hívni, a lényegen sokat nem változtat...

Node, nem is annyira a húsleves-alapú, olaszok kedvelt mindentbele-zöldégleveséről szerettem volna írni, hanem a galuskáról, amit beletoltam. Ami nem is annyira galuska, mint gnocchi (ahogy Picúr mondja: nyoki, és, hozzáteszem, nem is annyira rosszul, merthogy nyokki :)). Ez a főttkrumplis-barázdált galuskaős nem éppen levesbetétnek született vala anno, hanem könnyedebb paradicsomos-, tejszínes szószos lazább húsos vagy gombás ételek mellé köretnek. Barázdáltsága révén a mi imádott csavartcsőtésztánkhoz hasonlóan sok-sok szaftot magához tud venni, ami jó dolog!

 Elkészítése egyébiránt nem követel nagy szakértelmet, viszont a házi nudli- és csigatésztakészítést (nah, ki tudja, melyiket hogy kell? ) ötvözi magában, vagyis: türelemjáték. Merthogy a készre gyúrt tésztát:

1. nudlikká sodorjuk
2. méretre vágjuk
3. barázdáljuk: egy megfordított villa ágain finoman nyomva végiggörgetjük.

Ha magunk készítjük a gnocchit, megvan arra a lehetőség, hogy a liszt és a gríz mellé becsempésszünk némi zöldfűszert is a tésztába - ezúttal zellerzöldet és bazsalikomot adtam hozzá.
 

Hozzávalók:

- 50 dkg héjában megfőtt, majd áttört burgonya
- 20 dkg liszt
- 2 ek búzadara
- 1 ek vegyes-vágott friss zöldfűszer
- 1 tk só

Elkészítés:

1. villával vagy krumplinyomóval áttörjük a főtt burgonyát. A legjobb, ha teljesen kihűltek a burik, mielőtt hozzákezdünk, ha nem, akkor az összetört krumplit terítsük szét a munkalapon, hadd hűljön-gőzöljön kedvére.

2. keverjük el a fűszerekkel és a sóval, majd fokozatosan adjuk hozzá a lisztet, és a darát. Azért ennyit írtam, mert ez kb. elég szokott lenni. A lényeg, hogy ne ragadjon, de legyen rugalmasabb, mint a gombóctészta. Inkább többet szokott a burgonya felvenni, fajtája válogatja.

3. sodorjunk kisujjnyi vastag hurkákat, majd vágjuk 3 cm-es darabokra.

4. tegyünk fel egy nagy fazékban enyhén sós vizet forrni.

5. egy villát fordítsunk meg, és görgessük végig az ujjunkkal a nudlikat, hogy gnocchi-k legyenek. Gyűjtsük egy lisztezett deszkára őket.

6. kis adagokban főzzük meg: folyamatosan kevergetve főzzük a gnocchi-k felszíne jutását követően +1 percig.

7. szedjük a tálalótálba vagy egyenesen a levesbe, szószba, öblítés nélkül.