Citromos levendulafagyi

Nincs új a nap alatt. Nem lehet éppen Tiszát rekeszteni a levendulás fagyireceptekkel, de akad a neten elég. A legtutibb harmóniának mindenképpen a fehércsokis kombináció tűnik, dehát az a megtiszteltetés ért, hogy receptet kértek tőlem. Így nagy örömmel kigondoltam egy saját variációt, amit sok szeretettel ajánlok a Magyar Epilepsziával Élők Alapítványának :).

Lila és sárga a fehér és feketén

Hozzávalók:

- 150 g natúr joghurt
- 1 citrom reszelt héja
- 1 citrom leve és rostjai
- 2 dl levendulaszörp (lehet fahéjmentes is!)

Elkészítés:

1. reszeljük le a jól megmosott citromot, majd facsarjuk ki. Csak a magoktól szűrjük meg, a rostjai zamatosak a fagyiban.

2. a joghurtot a citromlével és a levendulaszörppel keverjük jól el, és öntsük a fagyigépbe. Mivel inkább sorbet jellege lesz, én mindenképpen ajánlom a fagyigépet. Ha ilyenünk nincs, kisebb poharakba töltsük, és állítsunk pálcát a poharakba, hogy megfagyva és kiborítva pálcás jégkrémet kapjunk.

Megjegyzés:

mivel ennél a fagyinál a levendula citrusosságát, és nem virágos töménységét szerettem volna kiemelni, szándékosan nem cukroztam meg. De ez természetesen nem jelenti azt, hogy édesszájú ínyencek nem édesíthetik bátrabban a fagyit.

Fahéjas levendulaszörp

Ezt is kipróbáltuk, ajándékoztunk is belőle, és nem is lett rossz. Grátiszként levendulás fagyi alapjának is jó.

Hozzávalók:

- 20 g (akár szárított) levendulavirág
- 1,5 liter víz
- 20 dkg cukor (lehet barnacukor is)
- 1 citrom leve
- kis rúd egész fahéj

Elkészítés:

1. forraljuk fel a vizet, és keverjük bele a levendulát. Szorosan fedjük le az edényt, és 24 órára hagyjuk ázni.

2. szűrjük le másnap, óvatosan nyomkodjuk ki a megduzzadt virágokat, különben keserű lesz.

3. főzzük fel a cukorral, citromlével és az egész fahéjjal. Sterilizáljunk üvegeket ki közben; a 10 perc steril alatt sziruppá fő a szörp is.

4. szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Almás holdacskák, fehér csokimázzal

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szakács tankönyv, benne egy tételsor, illetve, tizenpár menüsor. Egyes ételek leírása hiányzott, például az Almás holdacskáé is. Én meg buzgómócsing módjára kikerestem a neten egy receptet. Mivel nekem a Hold fehér, valójában a mázat írtam át rajta, meg az arányokon finomítottam, de az azon mániámból fakad, hogy a sima muffint is fele cukorral készítem el, de még a birsalmasajtot és a kajszilekvárt is...

A szakácssulinak vége, így most rengeteg időm lett (pedig nem is ám :)), és bűntudattal fűszerezve kezdem a kazalnyi ételfotót felreceptezni ide. Meg még a suliról is írni szeretnék, mert nagyon jó volt ám. De tényleg...

Hozzávalók:

- 40 dkg reszelt alma
- 25 dkg kristálycukor
- 2 tojás
- 1 csomag sütőpor
- 1 tk fahéj
- 1 tk szegfűszeg
- 45 dkg liszt
- 1 tábla fehércsoki

Elkészítés:

1. az almát a cukorral, fűszerekkel összekeverjük, hozzáütjük a tojásokat is.

2. a lisztet a sütőporral összekeverjük, és az almás masszával simára keverjük.

3. 160 fokra előmelegítjük a sütőt, és egy 30x40 cm-s tepsibe simítjuk a tésztát. 15 perc alatt készre sütjük.

4. a fehércsokit megolvasztjuk, max egy kevés vajat téve hozzá, és a még forró tésztára simítjuk.

5. ha kihűlt, egy közepes pogácsaszaggatóval félhold alakokat szaggatunk belőle.

Fehércsokoládé-mousse, rózsalekvárral, málnasziruppal, merengéssel

Jelentem, még megvagyok, és szoktam főzni is. Még itthon is :). Sőt, most, a héten lezárul ez a szép és intenzív szakasza amatőrködésemnek... Szombaton gyakorlatilag is vizsgázik a csapat szakácskodásból - igen-igen jól indul az egész.  Mindenki közösségileg készülget, elosztunk, megosztunk, felosztunk mindent. Inkább egy játékos vetélkedőnek indul a holnapi két menüsoros főzőcske, mint tízkörömlerágott vizsgának. Összeszoktunk, nagyon, de nagyon fog hiányozni.
Még akkor is, ha jelenleg azt sem tudom, jó-e nekem, hogy ennek nekivágtam, van-e bármi értelme, van-e benne hovatovább, ésígytovább...

Node, egy sikeres elméleti vizsga nem jelenti azt, hogy ne készüljünk a gyakorlatira, így a családot helyenként sokkolva ki-kiragadok menüelemeket, amik itthonra valahogyan elkészülnek. A horror a rizs, amit nagyon nem tudok perfektre megcsinálni, de desszertekkel pl. nem szabadna, hogy gondom legyen. Ettől függetlenül most a csokoládé mousse-t átfazonírozva ültem neki írni. Mert tetszett, és mert fehércsokival akartam csajosat készíteni; rózsaszínes-kétszínűt.

Valójában persze a mousse-ba kellene tojássárgája is, de az Élelmiszerismeret vizsgaanyaga elrémíszett a tojáskrémektől olyannyira, hogy egy lendülettel vettem ki a fagyasztóból az összes tojásos fagyit és húztam le a WC-n egy nagy homloktörléssel, hogy de jó, hogy megúsztuk tavaly nyáron a házifagyizást fertőzések nélkül...

Rózsás mousse

Hozzávalók (6 adag):

- 100 g fehércsokoládé
- 2 dl hullala
- 3 ek rózsalekvár
- 5 dkg vaj (nem margarin, arról is csúnyákat olvastam :))
- 1/2 dl málnaszirup (málna+cukor+kevés víz összefőzve majd lepasszírozva)
- 6 db 2 dl-s eldobható műanyag pohár

Elkészítés:

1. a műanyag poharak alját vágjuk le, kb. a felénél. A peremes részre (pohár teteje) lesz szükségünk, ezeket egy tálcára peremmel lefelé tegyük le.

2. a vajat az összetört csokival gőz fölött felolvasztjuk. Ha nem hullalával, hanem valódi tejszínnel dolgozunk, akkor 2 nagy evőkanál cukrot is tegyünk a csokikrémbe, és olvadásig kavargassuk. Tartsuk melegen.

3. verjük habbá a tejszínt. Fixálni nem kell. A habba az olvasztott csokit óvatosan keverjük bele, habbá verni már nem kell.

4.  2 evőkanál segítségével a krém kb. felét osszuk el a fejreállított poharakba. Kiskanállal simítsuk le a krém tetejét.

5. a krém megmaradt részéhez keverjük hozzá a rózsalekvárt és a málnaszirupot, és ezt adagoljuk rá a fehér krémre. Kiskanállal simítsuk le a mousse tetejét, és tegyük hűtőbe 2-3 óra hosszára.

6. a mousse a pohárral átemelhető kistányérra, ott hústűvel válasszuk el a peremtől a krémet, és óvatosan emeljük le poharat róla. Extra málnasziruppal tálalhatjuk.

Orly bodza

Jelentem, itt vagyok. Mármint, a konyhában. Most éppen a sajátomban, mert néha ilyen is van :).
Ugyanis, elkezdődött valami váltásféle, ami megrekedt kicsit lelkesedésileg és időszerűségileg, de azért nagy lépés ez nekem. Szakácsiskola folyamatban, szakmai gyakorlat kipipálva, és a Hanságiban folytatódik a tankonyházás.

Rengeteget tanultam már eddig is, pedig a nemzetközi technológiákat el sem kezdtük a gyakorlatban. Rájöttem, hogy a matematika még mindig nem áll távol tőlem, hogy szeretek tanulni, és a főzést nem hiszem, hogy bármilyen körülmények között sikerül valaha megutáltatni velem. Tudom, hogy képes vagyok korán kelni, napfelkeltében repülő galambokat csodálva kutyát sétáltatni munka előtt, és kicsit kikapcsolva az itthoni dolgokat más területen is helyt állni. Megtapasztaltam, hogy az élet nem áll meg itthon nélkülem, csak döcög, a Gasztromanók pedig nem nyírják ki sem egymást, sem a Zembert, amikor távol vagyok.

Arra is rájöttem persze, hogy a családnak az iskolázásom és a vendéglátózásom egyszerre nem jön be, és türelmesen várnom kell, míg eljön az én időm. Vagyis dolgozni a szakmában nem fogok tudni, amíg kicsik a lánykáim...

Hamarosan vizsgáim lesznek, addig is, hogy tanulás közben ne legyenek konyha felé száguldó gondolataim és törekvéseim, kipróbáltam ma valamit, ami régóta birizgálja az agyamat.

Szégyen vagy sem, Orly masszát sosem készítettem, de szerencsére a tételeim között megtalálható, így TUDNOM kell olyat készíteni. Node, érik a bodza is, amit évek óta szeretnék bundázva megkóstolni. A sörrel - ami az Orly massza fontos összetevője - a kapcsolatom pár éve érintőleges csupán, amióta is rájöttem, lehet a sörön csavarni, és máris ízlik. Például a karamellmaláta nagy favorit, és most Sopronban meggymárkásították is, de nagy melegek kertimunkáinak megérdemelt jutalma a grapefruit-os Borsodi.

Ezek így együtt forrták, illetve sütötték ki magukat a citrusos frissesség jegyében borsodi-grapefruit-os Orly masszás bodzává, ami mellé tartár passzol a tétel (= Orly ponty tartárral) szerint. De a sima tartár túl snassz, így keveredett bele egy kis Fuxli Sebestyén Csabitól, illetve, pár csipet frissen aprított citromfű is.

Orly-virág

Hozzávalók:
Orly massza
- 1,5 dl Borsodi grapefruit-os sör
- 100 g liszt
- 9 g só
- 1 tojás
Dresszing
- 1 nagy ek 20%-os tejföl
- 1 nagy ek majonéz (a házi a legjobb)
- fél dl Fuxli
- csipet só
- csipet cukor
- nagy csipet aprított citromfű

- 3 nagyobb bodzavirágzat
- liszt a szóráshoz
- olaj a sütéshez

Elkészítés:

1. elkészítjük a dresszinget: a hozzávalókat alaposan elkeverjük és kihűtjük. Nem baj, ha kicsit hígnak tűnik, ez csak azt jelentheti, hogy több bor került bele, feltéve, ha a majonéz készítésénél elegendő sűrűségig vertük a masszát.

2. a bodzavirágzatokat féltenyérnyi darabokra szedjük. Mosni nem szoktam, mert akkor szétesik, és szerencsére már van saját bodzánk, ami pedig tuti nem piszkos :).

3. elkészítjük az Orly masszát: a tojássárgáját a sörrel, sóval és liszttel jól eldolgozzuk. Külön felverjük a tojásfehérjét, és óvatosan a masszához keverjük. Ha sűrűnek tűnik, kevés olajjal vagy további sörrel hígítható.

4. olajat forrósítunk. A bodzavirágzatokat lisztbe forgatjuk, a felesleget lerázzuk róluk, majd az Orly masszába forgatjuk, és azonnal az olajba tesszük. Aranyszínűre sütjük, csepegtetőrácsra tesszük, mert az Orly hajlamos megszívni magát olajjal.

Előételként, a Fuxlis tartárral kínálhatjuk az egész alapjául szolgáló bor kíséretében, kevés extra citromfű társaságában.