A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bazsalikom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bazsalikom. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. február 3.
Kétsajtos rágcsa kertipartyhoz
Hogy mik ekerülnek elő 2011-ből :) ... Fura, hogy eddig abból az évből a hátam közepére nem kívántam semmit visszaolvasni, milyen is volt az előző életünk, most meg valahogy jön az inger...
Akkoriban a párkányon, és nem a fűszerkertben voltak a zöldfűszerek, hullámos derelyemtszővel formáztam (most már pizzavágóval :)), a házisajtokat a szomszédokon keresztül értük el, ma már házhoz jön, a többi az azóta is fenálló pogácsakészítési metódusom: pogi a "mi is van itthon?" alapanyagok világában.
Amúgy derelyemetszős "szaggatás"-nak 4 nagy előnye van:
- 1 körben lefut, nincs újragyúrás, -szaggatás
- az egész tésztát egy szusszanással be tudjuk tojással kenni úgy, hogy nem folyik le a pogikon
- a magokat a rászórást követően finoman rá tudjuk simítani tenyérrel a tésztára, így a tepsire nem potyog le, de sütés után is fixen megmarad
- négyzetrácsokat "rajzolva" döbbenetesen gyorsan megvan az egész.
Hozzávalók:
- 40 dkg liszt
- 10 dkg puha vaj
- 15 dkg puha margarin
- 1 ek só
- 1 kis marék snidling
- 4 nagy bazsalikomlevél
- 2 gerezd fokhagyma áttörve
- 25 dkg morzsolódós (itt: házi-) sajt (sima és füstölt fele-fele arányban)
- 1,5 dl tej
- 1 kk cukor
- 2 dkg friss, vagy 5 g instant élesztő
- 1 tojássárgája kevés tejjel a kenéshez
- magvak a pogik tetejére (itt: szezám- és lenmag, mert ezek voltak itthon)
Elkészítés:
1. a fűszernövényeket felaprítjuk - a kétpengés aprító a kedvencem erre a célra
2. a tejet langyosra melegítjük, cukor, élesztő bele
3. a sajtokat lereszeljük - fontos, hogy morzsalékos sajtok legyenek, különben kicsit száraz lesz a sütés után
4. kimérjük a lisztet, sóval, fokhagymával lazán összekeverjük
A kenyérsütő tartályába öntjük az élesztős tejet (fontos, hogy mindig a folyékony alapanyagokkal kezdjük el feltölteni), rászeleteljük késsel a vajat és a margarint. Hozzáöntjük a többit: a lisztet és a fűszereket. A többi a gép dolga - dagaszt és keleszt.
Ha nincs kenyérsütőgép, és/vagy szeretünk dagasztani, akkor alaposan dolgozzuk össze és hajtogassuk a tésztát. Egy órát kelesszük, ismételjük a dagasztást/hajtogatást, és fél órát kelesszük tovább.
5. 3 nagy tepsire lesz szükségünk az 1 kilónyi pogácsa kisütéséhez. A sütőt 200 fokra melegítjük. A tésztát 1 cm vastagság alá nyújtjuk, nem mértem meg, és a "szaggatás" során is nőtt, szóval nem tudom pontosan. Megkenjük a tojássárgájával, és megszórjuk a magokkal (mehet rá jó sok).
6. derelyemetszővel ~2cm-s négyzetekre vágjuk a tésztát, rácsozva.
7. a kis pogikat a tepsibe tesszük, nem túl szorosan, de aggódni sem kell, hogy "összenőnek".
8. kb. 10 percig sütjük a pogácsákat, de az első adagnál ellenőrizzük, nehogy megégjenek. Ennyi idő kellemesen sült kobakot, világosbarna talpazatot, és omlós belsőt eredményez a pogiknak.
Eltartási, minőségtartási ideje nem ismert. Illetve de. Tálalást követően 2 órán belül elfogyott .
2011. szeptember 30.
Worchesteres sajtfasírt chillis paradicsomszószban
Ez most nagyon gáz: megvan fejben a sztori, de nem találom a fotót... Hmmm... Fekete lyuk?
Mind1, nem panaszkodhatok, van mit írni régebbi dolgokról, és onnantól, hogy nem up-to-date a bejegyzés, végső soron a sorrend sem számít... :)
Mind1, nem panaszkodhatok, van mit írni régebbi dolgokról, és onnantól, hogy nem up-to-date a bejegyzés, végső soron a sorrend sem számít... :)
Előkotortam ezt a fasírtos fotót, csak, mert jók a színei. Valójában semmi extra, csak kíváncsi voltam, hogy milyen az alkoholmentes Bloody Mary hússal erősítve. A worchester a sajtos fasírtban van, a paradicsom meg a mártásban. A vodka meg az üvegben maradt - nem lehet mindig alkoholizálni, bár a chilli helyett/mellett ugyan elfért volna egy kis BOLS is :D.
Hozzávalók:
- 40 dkg darált hús
- 30 dkg reszelt sajt (házi jobb: mert nem olvad a forró olajban azonnal)
- 30 dkg reszelt sajt (házi jobb: mert nem olvad a forró olajban azonnal)
- 2 ek worchester
- 3 nagy bazsalikomlevél felaprítva
- 1 húsleveskocka 1 dl vízben feloldva
- 3 nagy rozskenyérszelet
- 1 tojás (elhagyható)
- panírmorzsa a forgatáshoz
- olaj a sütéshez
Szószhoz:
- 5 dl paradicsomlé
- 1 kis babérlevél
- 2 chilli
- só, őrölt bors ízlés szerint
Elkészítés:
1. a rozskenyérszeleteket a húslevesalapba beáztatjuk.
2. a húst a tojással, worchesterrel, bazsalikommal és a sajttal összekeverjük. A rozskenyeret széttrancsírozzuk és a masszához keverjük.
3. evőkanál segítségével kis adagnyi fasírthúsból golyókat/lapokat formázunk, panírmorzsába forgatjuk.
4. forró, bő olajban megsütjük, lecsöpögtetjük, majd tálalásig melegen tartjuk.
5. a szószhoz a paradicsomlevet a fűszerekkel összeforraljuk, és mártogatósként kínáljuk a fasírtokhoz.
(még mindig Santana... :) )
2011. szeptember 1.
Szárítóprogramon
A piszok meleget és a szellőket nagyon klasszul ki lehet használni a fűszerek téliesítésére. Már ha van a balkonládában, sziklakertben, ablakpárkányon friss példány...
A Maros-szögben sosem esik, akkor is ritkán. Ezt szeretik a mediterrán fűszerek, így adott volt, hogy talajtakaróként, porfogóként, zöld háttér biztosításaként nem muskátlikat ültettem, hanem kakukkfüvet, bazsalikomot, szurokfüvet, levendulát, stb. Ez nyáron roppant praktikus, mert csak kilépek a teraszra, és leollózom az éppen szükséges mennyiséget.
Igen, de jön a tél. Többségük évelő, de télen akkor sem olyan, vagy éppen lombhullat, vagy hó alatt van, vagy nem is tudom. Idén először bepróbálom az sk morzsolt/szárított fűszerekkel...
Ami nélkül a tejfölös-kolbászos krumplileves egyszerűen elképzelhetetlen: a babérlevél (még picike bokorka, de adja magát). A friss levél sokkal, de sokkal intenzívebb, mint ami már kiszáradt. Téliesítése roppant egyszerű: megmossuk, és lecsepegtetjük a leveleket. Hagyjunk pár levelet a szárak vége felé, ha jövőre is élve szeretnénk látni a növényt... 2 nap múlva üvegbe szedhetőek a levélkék...
A bazsalikom - mindenes. Már a paradicsomlevesbe is teszek a babérlevél mellé. Mindenbe jó, ami paradicsomos, de aprítva/morzsolva a pogácsákban is szépet mutat. Ezt eltenni kicsit macerásabb, mert nem babérszerű a levele. Szárastól szedjük-mossuk, majd felkötjük egy szellős helyre száradni. Ez pár nap, érezni fogjuk, mikor tudjuk összemorzsolni a leveleket. Zárható üvegbe tesszük a száraz levélforgácsokat, de ameddig nem muszáj, csak textilfélével fedjük be üveg- vagy fémtető helyett.
"Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó..." Ez az évelő, és a mi éghajlati körülményeink között bizonyítottan télálló félcserje hálás kis jószág. Nem forróságtűrő, hanem -imádó. Frissen nehezebben kezelhető - a levelek nehezebben válnak meg a szártól. Hajtásvégtől a tő felé haladva, két ujjunk közé szorosan fogva a szárat egy hirtelen mozdulattal lehet leszedni a leveleket, utána zúzni. Szintén mediterrános kajákba való. Szárítása egyszerű: vékony rétegben egy tiszta konyharuhára fektetjük a megmosott szárakat. Pár napig forgassuk/mozgassuk, majd a száraz levelek nagyon könnyen lejönnek az elfásodott szárakról.

A lila levendula. Imádom a színét, az illatát, sőt: az aromáját is édességekben. Leginkább molyűzőként használják, pici batyukba csomagolva, a ruhásszekrénybe akasztva. Pedig finom... Növényként utálja a pangó vizet, így ha a lakásban szeretnénk látni/érezni, a váza felejtős - iszony gyorsan büdös lesz a lakás tőle. Felakasztva, fejjel lefele lógatva, vagy fektetve a kakukkfűhöz hasonlóan, a virágok önkéntes potyogását kihasználva könnyen nagyobb mennyiségű virágra tehetünk szert. A szára eldobós. Tavasszal amúgy is erőteljes visszametszést igényel, amit azon a nyáron bőséges virághozammal hálál meg.
Borsmenta - zöld és friss, és Mojito. Ez, ami mindenkinek beugrik róla. Pedig teája nagyon jó frissítő, "szörpöt" lehet főzni belőle, fagyiban 10 pontos. Nagyon szép lila virágzata van, de ha a szüretnél csak a levelekre szeretnénk összpontosítani, akkor a bazsalikomos eljárás a követendő.
A másik paradicsomfűszer: az oregano, más néven: szurokfű. Erre a kijelentésre vonatkozóan olvastam ilyet is, olyat is. A lényeg: pizzába KELL ilyen, de a kakukkfű és a rozmaring mellett bármiben jól érzi magát. A kakukkfűhöz hasonló félcserje, így leveleit a kakukkfüves módszerrel kaparinthatjuk meg zölden és szárítva egyaránt.
Snidling - a körözött-fűszer. Persze, csak a kömény szomszédságában, de vajkrémben és baguette-ben is megőrzi friss-hagymás jellegét. Mivel egy pohárnyi cserépben is jól érzi magát, felesleges szárítani - inkább vigyük be télire, az ablakba. Szereti a vizet...
A Maros-szögben sosem esik, akkor is ritkán. Ezt szeretik a mediterrán fűszerek, így adott volt, hogy talajtakaróként, porfogóként, zöld háttér biztosításaként nem muskátlikat ültettem, hanem kakukkfüvet, bazsalikomot, szurokfüvet, levendulát, stb. Ez nyáron roppant praktikus, mert csak kilépek a teraszra, és leollózom az éppen szükséges mennyiséget.
Igen, de jön a tél. Többségük évelő, de télen akkor sem olyan, vagy éppen lombhullat, vagy hó alatt van, vagy nem is tudom. Idén először bepróbálom az sk morzsolt/szárított fűszerekkel...
"Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó..." Ez az évelő, és a mi éghajlati körülményeink között bizonyítottan télálló félcserje hálás kis jószág. Nem forróságtűrő, hanem -imádó. Frissen nehezebben kezelhető - a levelek nehezebben válnak meg a szártól. Hajtásvégtől a tő felé haladva, két ujjunk közé szorosan fogva a szárat egy hirtelen mozdulattal lehet leszedni a leveleket, utána zúzni. Szintén mediterrános kajákba való. Szárítása egyszerű: vékony rétegben egy tiszta konyharuhára fektetjük a megmosott szárakat. Pár napig forgassuk/mozgassuk, majd a száraz levelek nagyon könnyen lejönnek az elfásodott szárakról.
A lila levendula. Imádom a színét, az illatát, sőt: az aromáját is édességekben. Leginkább molyűzőként használják, pici batyukba csomagolva, a ruhásszekrénybe akasztva. Pedig finom... Növényként utálja a pangó vizet, így ha a lakásban szeretnénk látni/érezni, a váza felejtős - iszony gyorsan büdös lesz a lakás tőle. Felakasztva, fejjel lefele lógatva, vagy fektetve a kakukkfűhöz hasonlóan, a virágok önkéntes potyogását kihasználva könnyen nagyobb mennyiségű virágra tehetünk szert. A szára eldobós. Tavasszal amúgy is erőteljes visszametszést igényel, amit azon a nyáron bőséges virághozammal hálál meg.
Borsmenta - zöld és friss, és Mojito. Ez, ami mindenkinek beugrik róla. Pedig teája nagyon jó frissítő, "szörpöt" lehet főzni belőle, fagyiban 10 pontos. Nagyon szép lila virágzata van, de ha a szüretnél csak a levelekre szeretnénk összpontosítani, akkor a bazsalikomos eljárás a követendő.
A másik paradicsomfűszer: az oregano, más néven: szurokfű. Erre a kijelentésre vonatkozóan olvastam ilyet is, olyat is. A lényeg: pizzába KELL ilyen, de a kakukkfű és a rozmaring mellett bármiben jól érzi magát. A kakukkfűhöz hasonló félcserje, így leveleit a kakukkfüves módszerrel kaparinthatjuk meg zölden és szárítva egyaránt.
Snidling - a körözött-fűszer. Persze, csak a kömény szomszédságában, de vajkrémben és baguette-ben is megőrzi friss-hagymás jellegét. Mivel egy pohárnyi cserépben is jól érzi magát, felesleges szárítani - inkább vigyük be télire, az ablakba. Szereti a vizet...
2011. augusztus 28.
Kakukkfüves-bazsalikomos-paradicsomos fűszervaj
Ez a kedvencem. Még a vaj+szénhidrát korántsem kedvező kombinációja esti evés esetén sem tántoríthat el tőle...
Hozzávalók:
- 10 dkg vaj
- 1 ek kakukkfű (frissen aprított, vagy szárított)
- 2 levél bazsalikom finomra aprítva, vagy 1tk szárított
- 3 ek paradicsompüré (pl. a home-made ketchupból)
- csipet só ízlés szerint
Elkészítés:
1. a fűszernövényeket mossuk-szárítsuk. Ha a kakukkfű friss, az aprításnál felhasználhatjuk az ágat is. Ha már kiszárítottuk, csak a leveleket morzsoljuk le lazán.
2. a sót és a zöldfűszereket keverjük el a paradicsommal, a vajat melegítsük fel inkább folyós-közeli állagúra, mint puhára.
3. keverjük a kettőt össze. Ha nem akarja adni magát a vaj, bele lehet küldeni az egész bagázst a mikróba, hadd olvadozzanak :).
4. 1-2 órára hűtőbe tesszük, tálalás előtt villával felhabosítjuk. Forró pirítósra vékonyan kenve, Rosé mellé...
2011. augusztus 9.
Házi ketchup E-nélkül
Ez voltaképpen egy melléktermék-szerűség. Merthogy paradicsompasszírozás közben a héjjal és a maggal együtt bizony elveszik bizonyos paradicsomhús is. Illetve elveszne, ha nem sajnálnám kidobni. Így előkaptam a levesszűrő szitámat, és fakanállal átpasszíroztam a héj alatti paradicsomhúst. Igazán sűrű lett....
Már régóta birizgálta az agyamat, mennyire lehet bonyolult házilag ketchupot csinálni. Az összetétel alapján nem, de az arányok....
A másik, ami zavart, hogy: egyrészről van benne paradicsomsűrítmény. Meg víz. De keményítő is. Kérdem én, hogy ha egyszer jó a sűrűsége, minek bele vizet tenni, és aztán keményítővel visszasűríteni? Jah, hogy így olcsóbb, és nem elhanyagolhatóan a textúrája is alkalmasabbá teszi "vigyorik" rajzolására a szendvicsen... A keményítő miatt viszont kell bele a tartósítószer, mert minél többet tartalmaz ebből a cuccból egy étel, annál romlandóbb. Emiatt dobtam ki egyszer 8 üveg sk. kukoricabefőttet 1-2 éve, mert a keményítő miatt megforrt.
Hát most ezeket mind kihagytam. Úgyamúgy a ketchup meglepő módon kínai találmány. Ugyanakkor Amerikából hozták Európába Kolombuszék a paradicsomot. Itt is látszik, hogy a kínaiak hamarabb tudták, hogy a Föld gömbölyű :)).
Hozzávalók:
- ~ 8 dl átpasszírozott paradicsomsűrítmény
- 4 nagy bazsalikomlevél
- 1 kis babérlevél
- 1 ek 20%-os ételecet
- 2 tk só
- 6 tk cukor
Elkészítés:
A paradicsompürét feltesszük főni. Egészben hagyjuk a zöldfűszereket, úgy könnyebb lesz kihalászni. Hozzáadjuk a sót és a cukrot. Fontos erről a kettőről tudni, hogy nem gyengén hatnak egymásra. Vagyis: ha több sót teszünk bele, félelmetes mennyiségű cukrot elnyel, mégsem érezzük édesnek. Ha viszont a só egy részét kiváltjuk pl. bazsalikommal, ami szintén sós ízhatást kölcsönöz, kevesebb cukorral megússzuk, mint ami a boltiban van.
Fél óráig főzzük a paradicsompürét, az ecetet ekkor öntsük hozzá. Anyukámtól azt tanultam ugyanis, hogy az ecetes főzőlében nem puhul tovább a zöldség. És mivel itt a paradicsomrostokat azért szeretnék szétfőzni, hagyjuk a végére a rostok fixálását.
Sterilizált (mikróban, sütőben vagy forró vízben fertőtlenített) üvegekbe töltjük (a bébiételes üvegek erre a célra igen alkalmasak), lezárjuk, dunsztba tesszük.
...
A nagyobbik Gasztromanó másnap megkóstolta. (Róla tudni kell, hogy szülőbosszantásként mindig, mindenből a boltira szavaz.) Rám néz, gyanakodva kérdi: mi ez? Olyan paradicsomos... Mire én: ketchup. Ízlik? Mire ő: kicsit finom... Te csináltad, vagy bolti? Majd úgy kellett kiragadni a kezéből az üveget, hogy ne tolja be az egészet :D
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)