A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csoki. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csoki. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 3.

8centes mentásbrownie


Valami félelmetesen régi fotó; a 4 év nálam kajafotónál legalábbis ebbe a kategóriába esik.

Még valahonnan  halványan rémlik íze is, sajnos a sztorija nem. Annyi bizonyos, hogy ekkor indult nálam a sajátmenta-láz, és az étcsokival kombinálva a menta mindig nagy szerelem volt. Arra nem emlékszem csak, hogy keveredett bele a vilmoskörte pálinka...

Hozzávalók:

- 2 tojás
- 160 g liszt
- 60 g cukor
- 2 tk sütőpor
- 60 g étcsokoládé
- 10 g kakaópor
- 50 g vaj
- 6 cl vilmoskörte
 Tetejére:
- 50 g étcsokoládé
- 3 cl tej
- 2 cl vilmoskörte
- 70 g körtelekvár


Elkészítés:

1. a vajat olvasszuk fel a csokoládéval, keverjük habosra a cukorral és a tojásokkal. Adjuk hozzá a pálinkát is. Melegítsük elő a sütőt 160 fokra.

2. a lisztet, kakaóport, sütőport keverjük össze egy külön tálban, majd szitáljuk hozzá a vajas-tojásos masszához. Jól dolgozzuk össze. Nehezen keverhető, kompakt maaszát kell kapnunk.

3. vajazzunk-lisztezzünk ki egy 20x30-as tepsit, simítsuk bele a masszát, és 30 percig süssük.

4. ha elkészült, a még forró tésztát vegyük ki és fordítsuk meg; az alja mindig simább, mint a teteje :). A lekvárt és a vilmost keverjük együtt simára, majd kanalazzuk és simítsuk el a tésztán; mindenhova bőven jusson, ettől lesz puha a belseje.

5. olvasszuk fel a csokit, a tejjel keverjük simára, és habkártya segítségével simítsuk el a tészta tetején. Ha kihűlt, szeletelhető.

2011. augusztus 1.

Bohócos Fender torta


Apukám szülinapos. És szeret gitározni. Ráadásul tud is :). Én meg szeretek szülinapra tortát sütni, bár szerintem én nem vagyok annyira jó a tortázásban, mint Ő a gitározásban, de hopsz, mélyvíz - Fender Stratocaster tortát fogok csinálni. Gondoltam ezt én ki 3 nappal ezelőtt.
Hozzáteszem, faragott tortát sem csináltam sosem előtte, így kérek mindenkit, nézze el az amatőrködésemet. Másrészről meg - sok-sok apró hibája ellenére - tetszett a gitár, a krémje még inkább, így leírom, fotókkal spékelve.

[Amúgy meg kicsit szétszórt vagyok - épp a nap végére kezdtem úgy érezni a vasárnapi ebédkészítéstől kicsit lepukkadva, hogy nem vagyok jó semmire, a ház a feje tetején, vasalni valók gömbstokiban, szépítkezésem/tornázásom fényévekre. De jövőhétre annyi dolgom van előjegyezve a barackeltevéstől az irdatlan kapálnivalón keresztül a kocsimosásig, hogy nekiugrottam a kamrának, RENDET raktam, üvegeket kukáztam elő, kidobáltam egy csomó mindent, és dobozokat kerestem. Merthogy a gardrób is a feje tetején, és noha az az íratlan szabályom, hogy egy nap egy helyiséget szabad csak helyrerakni, rendszereztem a ruhásszekrényt is az újonnan birtokba vett dobozoktól felvillanyozva. Amikor a kismamaruhák dobozolásához értem, rájöttem, nem volt az évszázad ötlete. Tényleg, 10 pontos skálán mennyire hülye az, aki végig sírdogálja a kismamaruhái bedobozolását???]

Szóval feltöltődés gyanánt feltöltök....Krém: Narancsos-konyakos trüffel
Mondhatni, első igazi trüffelem. De lehet, hogy a receptem alapján mégsem az, a szakik majd megszakértik. Szerintem a végeredmény echte bohóc-csoki krém, de ebben senki nem erősített meg.
- 5 dl hullala
- 10 dkg vaj
- 3 tábla nagyon ét csokoládé
- 5 ek holland kakaópor
- 1 narancs finomra reszelt (külső) héja
- 1 dl konyak

A tejszínt egy magasabb edényben feltesszük melegedni. Beletördeljük a csokikat, beledobjuk a vajat. Ezek teljes olvadásáig melegítjük, maj hozzáöntjük a konyakot és a narancshéjat. Hideg vízfürdőbe tesszük, majd a hűtőben dermedtre hűtjük.

Közben kakaós piskótát sütünk.
Első ötlet az volt, hogy sima piskótás lesz, úgy színben jobban érvényesül a krém. De ez 5 perc alatt megdőlt, így mire kemény lett a tojásfehérje, a kakaót bele is kevertem a lisztbe. Mert rájöttem, hogy én bizony kakaóbab-függő vagyok...

Hozzávalók:
- 10 tojás
- 10 csapott ek cukor
- 10 púpozott ek. liszt
- 2 ek holland kakaó

1. tojásokat szétválasztjuk.

2. a lisztet a kakaóval összekeverjük.

3. a sütőt 180 fokra előmelegítjük.

4. a tojások fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük.

5. hozzáöntjük óvatosan a cukrot, továbbverjük, ha fényes és nem esik ki a fejjel lefele fordított tálból sem, beleöntjük a kikevert tojássárgákat is.

6. innentől alacsony fordulaton keverjük (emlékszem, Mamám 2 villával verte a habot, és fakanálra váltott, amikor a lisztezéshez ért), és beleszitáljuk a lisztet.

7. tepsibe simítjuk, a sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. Hűlni hagyjuk.

Krémkakaósítás

Ekkorra megdermedt a krém - ki a hűtőből, és kanalanként hozzákeverjük a kakaóport. A mixergéppel fellazítjuk a krémet, majd habosra verjük. Őszintén szólva nem hittem, hogy egyben marad a krém - az utolsó pillanatig a kezemben volt a kibontott habfixáló, és komoly kísértést éreztem, hogy hozzáborítsam. De nem kellett végül, tényleg nem. Laza lett, tömény, krémes... Visszamehet a hűtőbe, mert jön a ....... :

Piskótafaragás


Ez egy csudajó játék. A gitár alapvetően 3 részből áll: test, nyak, fej. Ezeket lerajzoltam a monitoron látottak alapján, papírsablont csináltam, rátettem a piskótára, és éles-hegyes késsel megkarcoltam a piskóta tetejét. Utána kivágtam. Mindent 2x, merthogy piskóta-krém-piskóta-krém volt az elképzelés. Ja, meg a tetejére a marcipán.


[Itt megjegyzem, hogy Apukám születési évét figyelembe véve 1957-es Fendert szerettem volna csinálni, de szomorúan konstatáltam, hogy az 1954. óta készített gitárcsoda mit sem változott küllemre mondjuk 1982-ig. Én pedig nem akartam rá évet írni, mivel én pl. a 20. szülinapom óta nem szeretem az éveim számát látni, felnőtteknél ezt nem szoktam erőltetni]

A többi már könnyű: keressünk egy nagy tálat/tálcát/bármit, amire ez felfér cakkli-pakkli, de a hűtőbe is majd (ez necces lett a végén, de megoldódott külső segítséggel :)), és piskóta-krém 2/3 része - piskóta - krém tetejére, oldalára játék. Egészen gitárforma maradt.



Utána színeztem kakaóporral egy rakat K2-t, és kis türkizzel igyekeztem szürkét imitálni. Ez nem jött be, de fekete-fehér képet meg nem ér felrakni, ugye? :)


 Majd felébredtek a Manók, így vártam, hogy "betolja magát az este teste", és elkezdtem marcipánozni. Döbbenten jöttem rá, hogy egy elektromos gitáron nagyon sok "bizgentyű" van. Volt ételfestékes filctollam, feliratoztam a tekerentyűket, és felszereltem a gitárt. Ez az eredmény...



 A szelet meg ilyen, már amit meg tudtam menteni, nem egy fotogén jószág, az egyszer biztos.